Ľubomír Leicher je bývalým študentom geodézie, kartografie a katastra na našej škole a na roky prežité tu si spomína ako na obdobie, ktoré mu dalo veľmi veľa popri vysokej škole. To povedal na úvod svojej návštevy. Prišla s ním aj jeho kolegyňa, ktorá skončila telesnú výchovu a rozhodla sa ísť k armáde. Prišiel, aby študentov informoval o možnostiach štúdia na Akadémii ozbrojených síl, čo je jediná vysoká škola na Slovensku, ktorá pripravuje vysokoškolsky vzdelaných vojenských profesionálov. Čo všetko študent prijatím získa, aké výhody má štúdium, to porozprával Ľubomír, ako sa dostal tam, kde je teraz, koľko je rokov v armáde a čo momentálne robí.

Ľubomír pracuje v Banskej Bystrici v Topografickom ústave, čo je špičkové zariadenie rezortu obrany, ktorého poslaním je zabezpečiť informácie o území pre účely obrany a bezpečnosti štátu. Využíva najmodernejšie technológie. Práve tu na tomto mieste využíva vedomosti z oblasti geodézie a kartografie. Hlavnými úlohami ústavu sú: vyhľadávanie zdrojov o geografických informáciách, ich analýza, spracovanie, archivácia, ale aj ochrana získaných informácií o území. Ústav tvorí a vydáva mapy z územia Slovenska pre NATO.

Pútavou prezentáciou ukázal študentom rôzne mapy a ich podstatu.

Ak by naši študenti chceli študovať na Akadémii ozbrojených síl, museli by splniť niekoľko podmienok, s ktorými boli oboznámení. Všetko sa začína poslaním prihlášky.

Ďakujeme za skvelé informácie z pravej ruky!

 

Leicher Ľubomír iskolánkon érettségizett geodézia szakon. Az itt eltöltött évekre szívesen emlékszik vissza, csupa kellemes emlék fűzi őt ide. Rövid emlékidézéssel indította bemutatóját, melyre eljött vele kolléganője, aki testnevelő tanárként döntött úgy, hogy jelentkezik a hadseregbe. Diákjainkat arról tájékoztatták, hogy a Fegyveres Erők Akadémiáján való továbbtanulási lehetőségekről. Ez az egyetlen egyetem Szlovákiában, ahol a hivatásos katonák egyetemi végzettséget szerezhetnek. Ľubomír elmesélte, hogyan jutott el oda, ahol most van, hány éve van a hadseregben és mit csinál jelenleg.

Besztercebányán dolgozik a Topográfiai Intézetben, amely a Honvédelmi Minisztérium kiemelt intézménye, és védelmi és nemzetbiztonsági célokat szolgál. A legmodernebb technológiákat használva kamatoztatja a geodézia és térképészet területén szerzett tudását. Az intézet fő feladatai: földrajzi információforrások felkutatása, elemzése, feldolgozása, archiválása, de a területről szerzett információk védelme is. Az intézet Szlovákia területéről készít térképeket és ad ki a NATO számára.

Lebilincselő előadással különböző térképeket és azok lényegét mutatta be a diákoknak. Elmondta, milyen feltételeket kell teljesítenie annak, aki a Fegyveres Erők Akadémiáján szeretne továbbtanulni

Köszönjük a remek tájékoztatást!

Inka Balážová

Ako každý školský rok, tak ani tento sme na našej škole nevynechali školské kolo olympiády v anglickom jazyku. Zúčastnili sa ho 5 žiaci 1.-3. ročníka. Víťazstvo si odniesol žiak II.B triedy, TOMÁŠ BEŇO, ktorý vynikajúco zvládol gramatický test a exceloval aj v ústnej časti. A tak sa automaticky prebojoval do okresného kola, ktoré sa konalo 17.1.2024 na Gymnáziu Boženy Slančíkovej-Timravy v Lučenci. V silnej konkurencii spolužiakov z iných stredných škôl jednoznačne viedol a zvíťazil! Ako sám vraví: „Konečne som zažil niečo, nad čím som mohol trošku rozmýšľať. Bolo to pre mňa niečo nové a zaujímavé.“

Vo februári čaká Tomáša nová výzva, krajské kolo, a my mu všetci budeme držať palce. Tomáša angličtina baví, žije ňou a preto verím, že bude úspešný. A ak nie, aspoň bude mať novú skúsenosť.

 

Az idei tanévben is megtartottuk az angol nyelvi olimpiász iskolai fordulójátl. Az első három évfolyamban akadt 5 tanuló, aki megmérettette magát. A győztes a II.B osztályos tanuló, Beňo Tomáš lett, aki kiválóan teljesítette a nyelvtani és szóbeli részt. Így automatikusan kivívta magának a járási fordulón való részvételt, amelyre 2024.1.17-én került sor a losonci Božena Slančíková-Timrava Gimnáziumban. A többi szakközépiskolából érkezett jól felkészült versenyzők erős mezőnyében Tominak sikerült nyerni! Ahogy ő maga mondja: "Végre megtapasztaltam valamit, amin egy kicsit többet kellett törnöm a fejem. Ez valami egészen új és érdekes volt számomra."

Februárban új kihívás vár Tomášra, a kerületi forduló. Szorítunk neki, hogy hasonló sikereket éljen meg, hiszen az angol nyelv a kedvence.

Zuzana Lukáčová

Aj vy si na sklonku roka hovoríte, že ste si ho predstavovali ináč? Mal byť pôvodne lepší ako ten predchádzajúci či ostatné pred ním, ale opäť sa čosi pokašľalo? Raz je to práca, raz problémy so vzťahom, sklamanie zo strany kamaráta, zdravotné ťažkosti. A do toho vojnové nepokoje, zemetrasenia, zdražovanie, ... Keď sa nad tým zamyslíme, skutočností, ktoré nám môžu pokaziť okamih, deň, mesiac, rok či dokonca časť života, je nekonečne veľa. Koľko je však tých, ktoré nás dokážu urobiť šťastnými? A všímame si ich vôbec? Pred pár dňami som stretla známu. Okrem iného sa posťažovala na tento rok, ktorý bol podľa nej ten najhorší. Prežila toho veľa a s obavami v očiach sa ma spýtala: „Myslíš si, že rok 2024 bude konečne lepší?“

Odpovedala som jej slovami amerického spisovateľa Richarda Bacha: „To, čo húsenica nazýva koncom sveta, učiteľ nazýva motýľom.“ Ak by sme sa pozreli na problémy týmto spôsobom, videli by sme ich z inej perspektívy. Žiadna situácia totiž nie je natoľko zničujúca ako skutočnosť, že podľahneme neistote, obavám a rezignujeme. Ostatné roky priniesli nejednu nepríjemnú situáciu, stratu blízkych, zdravia. Táto bolesť sa nedá zjemniť, treba ju prežiť a poučiť sa z nej.

Nerezignujme. Všímajme si, koľko príjemných maličkostí sa okolo nás každý jeden deň mihne. Usmejme sa na človeka, ktorý to neočakáva, ventilujme sa v prírode, zabavme sa v kruhu rodiny či kamarátov. Každou skúsenosťou sa stávame múdrejší, vnímavejší, zodpovednejší a raz aj my uvidíme situáciu z motýlieho pohľadu – nie ako húsenica. Jednoducho preto, že tam, kde niečo končí, iné sa začína. Alebo slovami Johna Lennona: „Nakoniec bude všetko v poriadku. Ak to nie je v poriadku, ešte nie je koniec.“

Moja cesta za lepším životom práve začína. Už teraz sa teším, kde budem o rok.

 

Te is azt mondod magadnak év végén, hogy másképp képzelted el? Eredetileg jobbnak kellett volna lennie, mint az előző vagy a többi előtte, de megint elromlott valami? Gondok a munkahelyen, a párkapcsolatban, csalódások, egészségügyi problémák. A háborús zavargások, földrengések, áremelések sem pozitív irányban mozdítják el közhangulatunkat. Ha belegondolunk, végtelen számú tény van, ami elronthatja életünk pillanatait, napját, hónapját, évét vagy akár egy hosszabb részét is. De hány olyan tényező van, ami boldoggá tehet minket? És egyáltalán észrevesszük őket? Néhány napja találkoztam egy ismerőssel. Többek között az idei évre panaszkodott, ami szerinte a legrosszabb volt. Sok mindenen ment keresztül, és aggodalommal a szemében megkérdezte tőlem: "Szerinted 2024 végre jobb lesz?"

Richard Bach amerikai író szavaival válaszoltam neki: „Amit a hernyó a világ végének nevez, azt a tanár pillangónak.” Ha így néznénk a problémákat, más szemszögből látnánk őket. Nincs olyan pusztító helyzet, mint az a tény, hogy engedünk a bizonytalanságnak, a félelemnek és a beletörődésnek. Más évek nem egy kellemetlen helyzetet hoztak, szeretteink elvesztését, egészségünk meggyengülését. Ezt a fájdalmat nem lehet tompítani, át kell élni és tanulni kell belőle.

Ne adjuk fel. Vegyük észre, mennyi kellemes apróság villan körülöttünk minden egyes nap. Mosolyogjunk egy olyan emberre, aki nem számít rá, sétáljunk a természetben, érezzük jól magunkat a családdal, barátokkal. Minden élménnyel bölcsebbek, figyelmesebbek, felelősségteljesebbek leszünk, és egyszer mi is a pillangó szemszögéből fogjuk látni a helyzetet, nem pedig hernyóként. Egyszerűen azért, mert ahol valami véget ér, ott valami más elkezdődik. John Lennon szavaival élve: „A végén minden rendben lesz. Ha nincs rendben, akkor még nincs vége.”

Utunk egy jobb élet felé még csak most kezdődik. Már nagyon várom, hol leszek egy év múlva.

Inka Balážová